In-Vitro Fertilizáció (IVF): Embrio transzfer
Azon pácienseknél, akiknek meddőségi kivizsgálása során fény derül:
•Kétoldali átjárhatatlan petevezetőre,
•Előrehaladott endometriosis által károsodott petevezető funkcióra,
•Jelentős hormonális problémákra,
•Alacsony spermiumszámra,
•Előrehaladott anyai életkorra,
az asszisztált reprodukciós eljárások közül az IVF – In Vitro Fertilizációs/Lombikbébi - kezelés jelenti a megfelelő therápiás eljárást.
Az eljárás során - betegeinknél egyénre szabott kezelési protokollt alkalmazva – a lehető legkisebb mértékű hormonális stimulációval kezeljük a hölgypácienst, késztetjük petefészkeit a több tüsző növesztésére. A megfelelő ciklusnapokon ultrahanggal ellenőrizzük a petefészkekben a tüszők érését. Optimális érettségi állapot esetén – rövid altatásban - egy vékony tűvel, ultrahang vezérlés mellett, hüvelyen keresztül leszívjuk a petesejteket tartalmazó tüszőtartalmat. A tüszőfolyadékban a petesejteket sztereomikroszkóp segítségével, magasan képzett embriológusok keresik meg, értékelik és a kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között speciális tápoldatba ill. szövettenyésztő edénybe helyezik, mely az ivarsejtek és embriók fejlődése számára az optimális körülményeket biztosítja. A pár férfitagja által leadott spermiumváladékot előkészítés után felhasználva, termékenyítjük meg egyesével a kinyert petesejteket. A megtermékenyítés a punkciót követően 3-4 órával történik a megfelelően előkészített és feldolgozott spermiummal.
A megtermékenyítést követő napokon embriológusaink ellenőrzik a sejtosztódás folyamatát mikroszkóp alatt, így lehetőségünk van a legjobb osztódási tulajdonságot mutató embriók szelektálására és az ezek közül vissza nem ültetett – számfeletti – embriók lefagyasztására. A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése (embriótranszfer) a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik. Az embriókat először speciális embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tároljuk, majd egy vékony katéter segítségével juttatjuk a méh üregébe. Ezt a beavatkozást – mivel fájdalommal nem jár - altatás nélkül végezzük.
A visszaültetési eljárás során törekszünk arra, hogy a többes terhesség esélyét visszaszorítsuk. Ennek elérésére megpróbáljuk megtalálni azt az optimális minimális embriószámot, ami elégséges lehet a terhesség bekövetkeztéhez.
Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás (ICSI)
IVF kezelés akkor is szóba jön, ha a probléma a pár férfi tagjánál van. Az előzetesen felismert gyenge minőségű spermakép esetén, szükség van arra, hogy a spermiumokat bejutassuk a petesejtbe. A mikro manipulációs eljárás során a petesejtet egyik oldalon egy nagyon finom eszközzel rögzítjük, míg a másik oldalán egy még finomabb és vékonyabb tűvel, direkt bejuttatjuk a spermiumot a petesejt belsejébe. Ezt a módszert ICSI (intracitoplazmatikus spermiuminjekció) nevezzük.
Mikor kell az ICSI?
Rossz minőségű spermiumoknál:
◦nagyon alacsony spermiumszám
◦a mozgó spermiumok számaránya 20%-nál kevesebb
◦nagyszámú abnormális spermium (több mint 70% kóros)
◦gyenge célirányos (progresszív) mozgás
Ha az előző IVF ciklusban egyáltalán nem termékenyültek, vagy nagyon alacsony (20%-nál kevesebb) volt a spontán megtermékenyült petesejtek aránya.
Ha az ejakulátumban nincs spermium (azoospermia), az ICSI eljárás akkor is végrehajtható a heréből, ill. mellékheréből (műtéti úton) nyert szövetből, amelyből spermiumok kinyerhetők
Ezen eljárást követően fogant terhességek során a statisztikai adatok nem mutatták ki, hogy számottevő mértékű fejlődési rendellenességi arány növekedés jelent volna meg.
Asszisztált hatching
A petesejteket, és megtermékenyülés után az előembriókat egy védőburok, úgynevezett zona pellucida veszi körbe. Rendkívül fontos szerepet játszik a megtermékenyülésben, a petesejtet elérő és körülvevő nagyszámú spermium közül csak egy hatolhat át rajta és végezheti el a megtermékenyítést. Ezenkívül ez a réteg védi a petesejteket és előembriókat a mechanikai és immunulógiai behatásoktól miközben a petevezetékben vándorolnak a méh ürege felé.
Ahhoz, hogy az embriók a méh üregébe érve megtapadhassanak a méhnyálkahártyán, ki kell „kelniük” ebből a burokból. Ezt a folyamatot nevezzük az angolból átvéve hatching-nek. Természetes körülmények között ez általában az ötödik napon történik, amikor az embrió ún. blasztociszta stádiumban van. Ahogyan az embrió növekedik, szétfeszíti ezt a védőburkot. Ha az embrió nem tudja szétfeszíteni a burkát és nem tud kibújni belőle, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul.
Az asszisztált hatching (AHA) olyan mikromanipulációs eljárás, amely során az embriót körülvevő zóna pellucidán kis nyílást ejtünk közvetlenül az embrió visszaültetés előtt. Embriótranszfert követően ezen a kis nyíláson keresztül az embrió könnyebben szabadul ki a burokból és tapad meg a méhnyálkahártyán. Erre többféle módszer is lehetséges: mechanikus, kémiai és a lézeres hatching. Ezzel az eljárással az embrió beágyazódása, így az IVF-ET kezelések sikeressége növelhető.
Mikor kell az AHA?
•35 év felett
•második sikertelen IVF ciklus után
•ha mikroszkóppal vastag zona pellucidát mérünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése