2010. december 25., szombat

Az első Karácsony Papa nélkül!

Az első karácsony Papa nélkül! Mikor nincs semmi ünnepi felhajtás,kicsit csönd van és egyedül vagyok,csak rá gondolok. És ismét rájövök már semmi sem lesz ugyanaz! Nem látja senki,mert nem lehet! Mi nekem rossz másnak nem lehet. Ez a mostani is szép ünnep mindenki másnak.De nekem nem olyan mint máskor mert hiányzik nagyon! Lassan vége az évnek,de a rossz még mindig itt van,lecövekelt és nem akar mellőlem elmozdulni!!!!! Mágnes van rajtam????? Mert ha igen vegye már le rólam valaki!!!!! Elég volt már a sok rosszból,nem folytatódhat(pedig fog!) és nem kezdődhet rosszal és fájdalommal a következő év! Hiányzol Papám nagyon!!!!

"Emlékeim ködfátyolán látom arcodat,
Megnyugodtál jó helyen vagy, nem kell áldozat.
Mosolyogsz le fent a Mennyből Nézed mit teszünk,
Látod hogy ünnepi díszben Rád emlékezünk.
Érezzük hogy szótlan ajkkal átüzensz nekünk,
Mindörökre a szívünkben itt maradsz velünk."

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon szép volt a vers. Nekem a nagyim hiányzik nagyon, novemberben volt két éve, hogy elment. Amióta nincs, mások a hétköznapok, mások az ünnepek. Ilyenkor együtt van a család, de már sosem lesz olyan, mint régen. :-( Ez volt a 2. karácsony nélküle, hidd el, kicsit könnyebb volt, mint a tavalyi.

Ági59 írta...

Nem beszélek róla mert fáj,nagyon hiányzik nekem is. Féltem is nagyon az ünneptől .De ara gondolok,hogy ő akkor volt boldog ha tudta mi boldogok vagyunk.A képek az emlékek velünk vannak gondolatban éjszaka az álmainkban. Talán sose tudjuk őt igazán elengedni mert szerettük és csodálatos apa nagyapa és dédike volt.Könnyű sose lesz nélküle de talán könnyebb lesz majd............

Ágica írta...

Clau,aranyos vagy hogy írtál,sajnálom a nagyid! Lehet tényleg idővel könnyebb,de most még nem érzem ezt!
Anyukám neked is lehet igazad van,hogy könnyebb lesz,de mint az elején írtam Claunak,én nem érzem és valószínűleg nem is fogom.Ha mégis akkor az olyan lenne mintha kitörölném Őt és amit jelentett nekem. Szóval inkább sose legyen könnyebb,mert akkor tudom,hogy még mindig szeretem és fontos nekem!!!

Névtelen írta...

Sosem fogjuk elfelejteni azt, akit szerettünk, szeretünk. Örökké velünk marad, mindig gondolunk, rá. Így, két év után sem telik el nap anélkül, hogy ne jutna eszembe. Hiányzik, és ez már mindig így lesz...
Sok erőt kívánok nektek a továbbiakhoz!