2010. augusztus 4., szerda

Egy pár szó, miért is irok ismét!

Nem is tudom hol kezdjem, de talán az lenne a legjobb, ha valahol az elején. :-) Lassan 3 éve gyűrjük egymást Csabimmal, akinek örök hálám, hogy egy anno 4 éves kislánnyal "bevállalt" és máig kitart immár másfél hónapja férjemként mellettem! Persze mint mindenhol vannak összezörrenések, de aki azt mondja náluk nincs az BIZTOS hazudik!!!!!







2 éve próbálkozunk Bogicának összehozni kistestvért, sajnos eddig a 8 hetes terhességet nem léptük túl! :-( Tavaly nyáron elvetéltem, most pedig július 3.-án bekerültem a szegedi kórházba, majd 15.-én megműtöttek, mert a baba nem volt jó helyen (méhen kívüli terhességem volt). Maradt 1 petevezetékem, de sajnos a műtét során kiderűlt róla, hogy az sem tökéletes. SAJNOS azon a napon mikor én kórházba kerültem délelőtt, a nagypapám, Bogica imádott dédipapája meghalt. A sors furcs játéka ez velem, meghal a nagypapám, bekerülök a kórházba és még ez sem elég a fránya sorsnak a temetés pedig a műtétem napján volt. Miért tud ilyen szőrnyű lenni az élet? Nincs rá válasz, hiába is kérdezem! :-( Ez a sok rossz között ott bújkál a szép és jó, mert az esküvőmön június 19-én nem más kísért be a templomba mint az én drága nagypapám. Pici kislány korom óta ezt szerettem volna, és ő ezt tudta, megígérte hogy ez így lesz! Betartotta, és ott volt, bekísért és BOLDOG volt! De két hét múlva elment örökre, nem foghatom meg a kezét, nem bújhatok oda hozzá, csak az emlék maradt, de az örökké bennem él!!!!! Szülinapot nemhiszem tudok innentől boldogat, hisz neki és nekem egynapon október 21-én van. Ez a nap már sosem lesz olyan mint régen, hisz nem lesz ott velem, nem lesz közös papa-unoka szülinap!






Kicsit eltértem az elsődlges témámtól, de egy naplónak ez is fő feledata (írj arról ami az eszedbe jut, bármi legyen is az)!






19-én hazajöhettem a kórházból! Reggel az én aranyos Herczeg professzorom, elmondott mindent a műtéttel kapcsolatban és hogy mi a következő lépés. Az én esetem miatt már a beszélgetés után lenn voltunk a Kaáli intézetben a professzorom barátjánál (Zádori dokibácsinál). Már megkaptuk a sorszámunkat is és egy papírral a akezünkben indultunk haza, amin az elvégezendő vizsgálatok voltak felsorolva. Amelyek eredményét már vinnünk kell a következő alkalommal.






21-én már benn is voltunk az első vérvételen (HIV,HBsAg,anti-HCV vizsgálat) a halasi kórházba a fertőzőn.Ezt mindkettőnknek megkellett csináltatni! Még mindig várjuk az eredményt, talán a jövő hét elején már megérkezik! Csabimnak a spermiogrammos vizsgálatot ismételni kell, mert az előző eredmény az már novemberben 1 éves lesz. ezt majd ott helyben ráérünk azt mondták! Nekem rákszűrés, emlővizsgálat, ált. bakteriológiai vizsgálat megvolt 26-án. annak is az eredményét várjuk! Lesz még egy vérvétel a ciklus 2. vagy 3. napján. Majd ekkor elvégzik az altatáshoz szükséges vizsgálatokat is.(-prothrombin,thrombocyta,alvadási-,vérzési idő, -vérkép, -se Na, se K, -máj-,vesefunkció, -vizelet, - EKG és belgyógyászati vizsgálat, -várcsport +RH-meghatározás.






Van min keresztűlmenni a várva várt babákért. DE a fontos, hogy így összehozhatja a dokibácsi nekünk a babákat, Bogicának a kistesókat!!!!!!



Igaz a blog címe arról szól, hogy lombik babáink lesznek, DE én nem csak konkrétam arról fogok írni, hanem mindenről amin keresztűlmegyünk a célig, a mindennapjainkról(rossz vagy jó napok), zűrökről és dícséretekről a suliban! szóval minden itt lesz ami innentől történik velünk. Persze nem fogok itt gőrnyedni minden nap, de írok szorgalmasan.

Nincsenek megjegyzések: