2016. április 11., hétfő

Ismét itt!

Mostanra a diplomám is a normális formában a kezemben van! Ez szuper, önéletrajzokat is beadtam. Persze először itt helyben a suliban, ami egy kis csalódás volt. Elvették az önéletrajzom ránéztek és annyival el volt intézve a dolog, hogy természetismeret szakosokkal el vannak látva bőven. Viszlát. Helyi lakosként, és szülőként akinek már 7 éve oda jár a gyereke, azért többet vártam. De ezt megkaptam a közeli városban, ahová még sikerült elvinnem az önéletrajokat. Mindkét helyen kedvesen fogadtak, beszélgettünk, érdeklődtek. Ezt vártam volna itt a suliban is. De szerintem ez a normális bármely munkahelyen, ha személyesen megy be jelentkezni az ember!  Még van egy hely ahol próbálkozok, majd jön a várakozás. De addig is itthon vagyok és nem keseredem el, ha szeptember előtt nem hívnak. Bevallom bennem van a félsz, hogy ennyi idő után ismét elkezdeni a tanítást.DE egy óriási kihívás is lenne.Tudom nem buknék el,hisz 10 éves korom óta ez a munka volt az álmom. De az élet 2 év tanítás után mást diktált!

A gyerekek szuper dolgokat csinálnak. Marci belépett a dackorszakba,hisztizik és igen mérgesen tud nézni mostanság. De ezek ellenére egy imádnivaló kis rosszcsont. És még így is ő a legszófogadóbb. Jaaa és el ne felejtsem a nagyfiú este egyedül elalszik az ő ágyikójában kakaózás után! Imádom! A lányok? Pannus 2 keréken bicajozik. Imádja. Szinte le se lehet szállítani, ha az udvaron van. Ő most ismét kicsit elővette a szótárából a csúnya szavakat, és kis rafkósan halkan mondja ha valami nem tetszik neki.Bogi pedig még mindig a kamaszok korát éli!Rettenetes! De csak változik, vagy csak én gondolom????

Nincsenek megjegyzések: