2011. április 3., vasárnap

A petefészek előkészítése

                 A petefészek előkészítése

Eredményes IVF-ET beavatkozás akkor végezhető, ha egyszerre több petesejt áll rendelkezésre. Ehhez hormonális előkészítés szükséges, melyhez alapvetően ugyanazon természetes hormonokat használjuk injekció formájában, amelyek a szervezetbe egyébként is a petesejtek fejlődését irányítják. Az injekciókat minden beteg más és más dózisban kapja egyedi elbírálás alapján. Ahhoz, hogy a szervezet saját hormonális működése ne avatkozzon bele a hormonális előkészítésbe, az esetek döntő többségében szükséges az agyalapi mirigy petefészekre ható hormonjai kiáramlásának a gátlása. Ez egy másik fajta injekcióval történik, mely a beavatkozást megelőző ciklus végétől elkezdődhet (un. GnRH agonista analóg hosszú protokoll).

Ugyanez a gátlás elérhető akkor is, ha a GnRH agonista analóg adását a stimulációval egyidőben kezdjük el. Ez az un.GnRH agonista analóg rövid protokoll. Ez a módszer kevesebb injekcióval jár, de a terhességi kimenetele szempontjából sokkal rosszabbak az esélyek, ezért nagyon kevés betegnél alkalmazzuk, orvosi szempontból indokolt betegeknél.
Lehetőség van arra is egy másik készítmény használatával (GnRH antagonista analóg), - mely azonnal kifejti a gátló hatást -, hogy csak a kritikus időszakban, általában átlagosan a petesejt leszívást megelőző 5 napon keresztül végezzük el az agyalapi mirigy LH hormonjának kiáramlásának gátlását. A petesejtek érésének nyomon követéséhez rendszeres ellenőrző vizsgálatok szükségesek, átlagosan 2-5 megjelenés szükséges. Ilyenkor vérvétel hormon meghatározások céljából és ultrahang vizsgálat történik.

Azt, hogy mely készítmények használhatók a megfelelő előzetes vizsgálatok alapján a kezelő orvossal történő konzultáció után dönthető el. A döntés meghozatalánál az orvosi szempontokon túl kényelmi szempontok (kezelés időtartalma, adagolás módja – ezen belül izomba, vagy bőr alá adható készítmények, öninjekciózás -, a készítmények ára) is szerepet játszhatnak.

Ennek ellenére előfordulhat, hogy szakszerű orvosi kezelés és ellenőrzés mellett sem fejlődik megfelelő számú és minőségű petesejt, továbbá az is elképzelhető, hogy a megfelelően ellenőrzött injekciós kezelés hatására sem érhető el normális peteérés, mely miatt a kezelés abbahagyása válhat szükségessé.

A használt gyógyszerekre allergia rendkívül ritkán fordul elő. A stimulációs kezelés legnagyobb veszélye, ha túl sok tüsző indul fejlődésnek, mely miatt úgynevezett hiperstimulációs szindróma alakulhat ki. Bár ez a ciklus második felében szokott jelentkezni, de magas hormonszint, túl sok tüsző esetén elképzelhető, hogy már a stimulációs szakban emiatt a kezelést abba kell hagyni, és a petesejtek leszívása nem lehetséges. 

Nincsenek megjegyzések: