A mai napom is a "nemtudom" mi van dologgal kezdődött. Még mindig semmi a cickók érzékenysége megvan. Odafentről furcsa egy játékot űz velem valaki. :-( A késés bármitől lehet. Már nem sok van hátra délutánig,gyorsan elröpül majd az idő.És végre kiderül mi a helyzet. Azt hiszem most a Kaáli-s "randim" miatt jobban izgulok mint az utána következő fogdokis találkozóm miatt.
annyi mindenen átmentünk már az elmúlt 2 évben ,azthittem vége vannak már az örökös bizonytalanságoknak.De nincs,lehet nem is lesz soha. Szerintem a mi esetünkben és másoknál is akik lombikra járnak, nincs nyugalom.Kezdődik a stimulációval mikor arra figyel az ember hogy igyon sokat nehogy túlstimu legyen, a beültetések alatt azért izgul az ember,hogy minden jól alakuljon,majd ha terhes lesz az ember akkor hiába az öröm ismét megjelenik egy másfajta félsz! Hogy biztos minden rendben lesz a 9 hónap alatt?
Huhh, egy kicsit elkalandoztam. Izgulok,hogy mit mond a doki délután!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése