2011. február 3., csütörtök

Megjöttem itt vagyok...

Megjöttem itt vagyok, éppen körülnézek, S egy ismerős szempárt megismerni vélek. 
Hívogató élmény, érzem, hogy közeleg, Segítsetek kérlek hadd menjek közelebb. 
S egy halk szavú asszony meghallván a vágyam, Apa pocakjára odafektet lágyan. 
Hogy míg átöleli piciny hasonmását, boldogan hallgassam szíve dalolását. 
Meleg tenyerével símogatja bőrőm, ha elszenderednék, most Ő lenne az őrőm. 
Megpihen a test és ünnepel a lélek, Gondolatban Anya festett ilyen képet. 
Olyan jó így együtt feküdni az ágyban, Mama pocakjában ilyen álmot láttam. 
Békés biztonságban indul földi létem, Hálásan köszönöm csendes születésem.

2 megjegyzés:

Havanna írta...

Hiszem és Remélem hogy a Mieink is készülődnek odafenn már lejönni hozzánk!

Ágica írta...

Tudom,hogy így van!!!! És hidd el hamarosan itt is lesznek velünk!