2011. január 9., vasárnap

Egy vers...

Ezt a verset most találtam!

Papának


Ami egyszer elkezdődött,
Az majd véget is ér.
Próbálom felidézni Őt,
Tiszta és hófehér.

Nem, nem a ruhája,
Mi oly csodásan csillogott,
Hanem a szeretete,
Mely csak értünk lobogott!

Még most is szeret minket,
Mi is szeretjük Őt,
Reméljük, megtalálja a Békét,
Az igazit, a hozzáillőt.

Most már nincs köztünk,
És ez fáj nagyon.
De lélekben itt van velünk,
Mint könnycsepp az arcokon.

Egy szép világ vár Rád,
Melyben nincs hiba,
Mindent köszönünk és:
Szeretünk Nagypapa!

1 megjegyzés:

Kovács Ági írta...

Nagyon szép vers,igazán csak Neki szól.Köszönöm